És ha már itt a billentyűzet a kezem alatt, akkor elmondom, hogy dobverővel abszolút megéri elmenni kocsmába.

Az volt, hogy az első óra után hivatalos voltam egy mulatságba, és az volt a terv, hogy nem maradok sokáig, mert aznap fizettem a tanár bácsinak (Máté bácsi) és alig maradt nálam kápé, de marasztaltak, mondván ne aggódjak a fogyasztás miatt, fizetnek mindent, merhogy rokksztár akarok lenni. Mondjuk igazából nem, de ha tudtam volna, hogy egy pár dobverővel 5 órán át lehet szörpizni, már korábban is vettem volna és vittem volna magammal mindenhova.

Amúgy ütni egyáltalán nem tudok, de ma legalább becsületesen gyakoroltam a Máté bácsi által adott házit és a kanapén ülve püföltem a magam elé húzott forgós széket. A Csillag születikben még nem fogok tudni indulni a tavasszal, de kis szerencsével bármikor felkerülhetek a subbára végtelen tudományommal.