RSS

szeptember 2014 havi bejegyzések

Elmentem ma számlacsomagot váltani a mobilszolgáltatóhoz, merhogy kicsit megszaladt itt a minden és hogy nem lesz ennek yo vége így, ingem, gatyám, mókusom rámehet a telefonszámlára és miután sikerült kiválasztani egy kedvezőnek tűnő csomagot, megkérdeztem, hogy ha már ennyi pénzt itten hagyok náluk rendszeres jelleggel évek óta, nem-e akadna valami telefon, amit el lehetne vinni jóárasítva és mondta a fiú, hogy de. Kérdeztem, hogy fehér is van? Mondta, hogy van, úgyhogy hoztam ingyér egy Galaxy Ace 3-at és szerintem csodálatosan szép és nagyon örülök neki meg magamnak is, hogy erre rákérdeztem, mintha csak a Van benne valami stúdiójában ültem vón.

 
3 hozzászólás

Szerző: be szeptember 11, 2014 hüvelyk molló

 

Ma cool helyett azt írta nekem valaki, hogy coolio, tegnap meg elment mellettünk egy kiccsákó rollerrel, hogy ő most olyat játszik, hogy ő “buszsofőr, aki éppen agybajt kap”. De ahol ennyi az aluljáró, nem is csoda, hogy megmakkkan az ember, nagyon sok a mászás lépcsőn ferről le meg lerről fel, főleg nekem, akinek ritkán sikerül elsőre belőni a föld alatt, hogy melyik lépcső visz át az útnak arra az oldalára, amit én a felszínen kinéztem.

A sok sport ellenére még közel sem olyan kerek a seggem, mint a fejem, viszont harmadikra lift nélkül költözés után csak a karomban van izomlázam. Mutatóba eitt a kert:

mókus

Amint az ábrán is yol látszik, a legalapvetőbb háztartási kellékeket már beszereztem és szakszerűen elhelyeztem (minden lakásba kell egy maukus), ehhez hozzájön, hogy az 1 főre eső számítógépek száma egy, a tévéké, a DVD lejátszóké és a ruhaszárítóké pedig kettő, úgyhogy ha lenne tányérom is, akkor már én lennék maga Coolio.

 
4 hozzászólás

Szerző: be szeptember 8, 2014 hüvelyk Budapest Parádé, Vágási Feri és Góliát

 

Nahogy most mindenki verset posztol orrba-szájba az arckönyvön. Sose szerettem a verseket, nem értettem őket és főleg azt nem értettem, miért nem lehet leírni 3 mondatban, hogy teccesz vagy nehéz az élet. Egyetlen verseskötet vettem életemben kb. 20 éve, Ami a szívedet nyomja a címe és svéd gyermekversek vannak benne, ezt viszont rengetegszer elolvastam, a kedvencem a Sietek. Meg még kisebb koromban tökre tetszett Robert Burns-től a Falusi randevú, de csak azért, mert minden második sor végén ott van, hogy “mondta Findlay” és ezt rendkívül yopofának tartottam.

Pengebácsi kortárs költeményei szoktak még megfogni, valamint ma mutattak egy oldalt, ahonnan csak egyet mutatnék a rengeteg remekmű közül:

“mint nyugdíjas néni
gyógyászati papucsának talpára tapadt
virsli darab
az örs verzér téri ikea
éttermének padlójáról
lelkem úgy morzsolódott szét
az emlékek áradatától

de ne félj
nem néztem még csak gyerekosztály felé se
lehajtott fejjel
mentem egyenesen előre
nehogy eszembe jussanak
a közös álmok
a nagy konyha
meg a gyerekszoba
a piros cserepes ház
meg az utazás

nem is értem miért jöttem
az ikeába
talán mert ott 390
a csirkefalat körettel
és 250
a svéd bodzás sütemény

te majom geci”

Gondolom a tanulság az, hogy olvassatok verseket meg fészbukot. Vagy nem.

 
2 hozzászólás

Szerző: be szeptember 2, 2014 hüvelyk zsö