RSS

december 2014 havi bejegyzések

Nekem ez a 2014.mp3 minden egyes kurva sorával:

Ha röviden kéne összefoglalni az évet, annyit mondanék, hogy hinnye, de ha hosszabban kéne se mondanék többet annál, hogy hinnye bazmeg! Talán életemben nem voltam olyan szomorú még, mint az év elején és sosem nevettem annyit, mint az év végén.

Mindenkinek köszönöm, aki hónapról hónapra megtisztel a figyelmével, én itt leszek jövőre is, tartsatok velem és sztárvendégeimmel!

Happy-New-Year-1

 
1 hozzászólás

Szerző: be december 31, 2014 hüvelyk játék és mese

 

Bár így 2 ünnep között nem pörög nagyon a blogbiznisz, én azért még egy kutatást végeznék. Eddigi tapasztalataim alapján minden régiónak megvan a maga púzós mondókája, nálunk az volt, hogy “Mit bámulsz, mit bámulsz, egyet fingok elájulsz”, Egerben meg az megy, hogy “Mit lesel, nagyot fingok, elesel!” és hogy nálatok mi? Vagy ti normálisak vagytok?

És a lenyugtatásra mit mondtok? “Ne fossál be, béke van” vagy “Ne ríjjál, van kenyér, ‘oszt piríjjál”?

 
3 hozzászólás

Szerző: be december 31, 2014 hüvelyk agy helyett, magad mellett, Kazinczy-díj, kizsdobos

 

U és ti a szeretet ünnepén nem utáltátok meg rettenetesen a Quimby-t? Ha még egyszer meghallom, hogy “lámpát ha gyújtok!”, akkor szervezek egy Százezren a Quimby ellen facebook csoport.

 
3 hozzászólás

Szerző: be december 30, 2014 hüvelyk Zenebutik

 

Ja meg Egerben Jucuséknál találtam ilyen régi általános iskolai olvasókönyvet és voltak benne találós kérdések és Jucus mondta, hogy kérdezzek, én meg feltettem neki az egyik nagyon furfangosat, miszerint “Melyik ló vág?” (Olló) és a legnagyobb magabiztossággal rávágta, hogy “Kasza!”. Volt olyan is, hogy melyik nő óra, de semmi Nóra meg Dóra, az ő megfejtése az volt, hogy “Karóra!”, úgyhogy azót néha így hívjuk.

 
Hozzászólás

Szerző: be december 30, 2014 hüvelyk okosabb, mint egy ötödikes

 

Na de hogy az ünnepek. A karácsonyom pazar volt, ilyen képeslapokra való békés és meghitt, rengeteget beszélgettem és zabáltam olyanokkal, akiket szeretek nagyon. Látogattam barátnőket és voltam otthon is, Tesóval gyerekmunkába feldíszítettük a fát és mivel nem találtuk elég stabilnak, kitaláltuk, hogy kössük ki a polchoz, úgyhogy valami fiókból szedtünk elő cipőfűzőt és azzal rögzítettük. Utána mondjuk úgy nézett ki a fa, mint amit fojtogatnak, de hogy nem dől el, az kurvaélet.

A csúcsdíszt idén én pattintottam a fa tetejére, eléggé csálé lett, mert én csak így rádugtam a függőleges hosszú ág tetejére ‘sztjónapot,de anyukámmal megbeszéltük, hogy “ójóvana’!” és utána ez sem érdekelt senkit, főleg mert néztük A muzsika hangját (Zsuzsa nevű tesvérjem jelen lévén apukám rögtön előállt a Zsuzsika hangja filmcímmel) és anyukámmal arra jutottunk, hogy Von Trapp kapitány nem csak stramm férfi, de mennyire yo fej, hogy megmondja a bombázó bárónénak, hogy csőőő. Sue hívta viszont fel a figyelmemet arra, hogy ez így mind szép és yo, de mi van, ha Mária kisasszony nem táncol vissza a tök béna cuccaiban? Akkor elveszi a bárónőt? Vagy lett volna vér a pucájában és elmegy érte a zárdába?

A buxákkal meg az Igazából Szerelmet elemezgettük, engem például érdekelt, hogy a pincérnő, akinek műszak közben megkérik a kezét, az folytatja-e a munkát vagy megy haza és majd lecsúsztatja? De ott is azt néztük, hogy egyedül a kiskölyök az, aki mindenféle női rásegítés nélkül szalad a csaj után, mindenhol máshol a lány csinál valamit, és a fiúk meg így reaktívan vették a nyakláncokat meg csengettek be minden házba (na ott is, ott volt Hugh Grant és az a kopasz csávó és miért nem osztották fel az utcát, hogy na komám te csinálod a páros, én meg a páratlan oldalt? Sue szerint azért, mert ha a kopasz csávó találja meg Natalie-t, akkor milyen béna, hogy így átkiabál Hugh Grantnek, hogy “hé, itt van a nő!” és hát ebben is lehet igazság).

Meg annyi volt még, hogy az ünnepleni indulás előtti napon sütöttem magamnak egy tepsi állatot zöldségekkel (ezt még én sem tudom elbaszni és nagyon finom!) és a múltkor mikor ilyet csináltam, egy nap alatt megettem, de most ott maradt a fele és hogy hát ez megpimpósodik, mire visszajövök, micsináljak vele. Hallottam már, hogy emberek szoktak kaját lefagyasztani, gondoltam itt a remek lehetőség előttem is. De hogy itt nem túl bőséges a háztartás egyelőre, egy darab műanyag dobozom van, abban szoktam néha reggelit vinni, de hogy abba nem fér bele, mi a tökömbe tegyem a többi kaját? És akkor eszembe jutott az a nyóccáz forintos műanyag kancsó, amit kézi zuhanynak vettem a melegvíz válság idején, hogy hohó, én ebbe úgy belerakom a csirkét, hogy hajaj és így is tettem és utána nagyon boldogan és elég kedvező áron száguldottam telekocsival Debrecen irányába (Egerbe is telekocsival mentem, ez a két út került 3900 Ft-ba összesen, én szerintem nem ülök többet vonatra).

Remélem nagyon sok szép ajándékot kaptatok és ettetek sok bájglit!

 
2 hozzászólás

Szerző: be december 30, 2014 hüvelyk Love Actually

 

Most értem haza A játékkészítőről (na yo, nem pont most, még ettem egy kis tepertőt) és megint működött az univerzális igazság, miszerint minél inkább nincs kedved elmenni valahova, annál yobb lesz. Rettenetesen szenvedtem, hogy nekem a mackóalsó helyett valami emberi ruhát kell ölteni és ki kell menni a hidegbe és különben is rengeteg rosszat olvastam az előadásról és hogy áhh fásszomat, én ezt nem akarom, de a jegy ugye ki volt fizetve és ami ki van fizetve, azt le kell szórakozni!

És hát tátott szájjal néztük a történéseket, én rengeteget kacagtam, nagyon szórakoztató volt és látványos is, ajánlanám szeretettel, ha már nem csak 1 napig menne. Aki ilyen 40 meg 50 ezrekért vett jegyet, azt azért megértem, hogy pattogott, hogy nem ért annyit, de hát annyiért kétszer megnézem a Take That a Wembley-ben és még egy üveg ásványvízre is fussa, úgyhogy ezt lehet érdemes lett volna átgondolni.

Mi a legolcsóbb jeggyel mentünk, de így is pazar volt a rálátás a mindenre (az én eszemet dicsérje, uram) és tényleg rengeteg minden volt a látnivaló.

Felmerült, hogy utána megnézzük, hogy pörgeti Fecó a lemezeket, de az nem volt előre kifizetve és hideg is volt és jöttünk haza inkább szépen.

Idén már csak egy mulatság lesz, a szilveszteri parde nálam és most azt kell majd kitalálni,hogy hogy takarítsak úgy, hogy ne legyen ganyé, de hogy azért ne is vigyem túlzásba, mert úgyis újra kell csinálni a mindent 1-jén majd. És mivel jelenleg ez a legnagyobb problémám, meg hogy majd kell még szereznem poharat, én eléggé örülök, vigadjatok tik is!

 
3 hozzászólás

Szerző: be december 29, 2014 hüvelyk Budapest Parádé, Consuela, játék és mese

 

Kedd reggel nekivágok, hogy egy Debrecen-Hortobágy-Eger háromszögben karácsonyozzak és bár mindenhol lesz világhálózat, inkább kívánok boldogat most előre, mint végül majd sehogy, úgyhogy szóljon egy pazar dal: a Kelet tizenhét együttes előadásában a karácsonyi verziósított Maradj még egy napot! (karácsonyi verzió= magamra hányok egy kapucnis dzsekit)

Boldog karácsonyt mindenkinek, aki szereti!

(akartam volna még nektek valami cuki képet ide, de nagyon sokáig kerestem és nem találtam és valahogy elvesztettem a fókuszt, mert most már Five-ot hallgatok és Jake Gyllenhaal háttérképeket nézegetek, úgyhogy szerintem maradjunk egy szmájliban)

Puszcsy!:)

 
1 hozzászólás

Szerző: be december 23, 2014 hüvelyk Love Actually

 

Tegnap meg csapat karácsonyi buli volt és mikor először jött a hír, hogy a 20-30-as évek stílusában kell majd felöltözni, most preferably koktélruhába, akkor dühös lettem, hogy há’ honnan, há’ mibű’, szombatra összevásároltam egy szett szép ruhát a céges bulira, kell egy váltás keddre is?

Aztán mikor kiderült, hogy krimivacsorára megyünk és elég néhány kiegészítő, akkor nagyon megörültem, mert beöltözni a szépen felöltözéssel ellentétben nagyon szeretek. A Nyugati aluljáró szerencsére olyan, mint egy hatalmas kellékes, elég ócóért szereztem kalapot, nyakkendőt és hózentrógert. Vettem fel ezekhez fekete nadrágot és zakót meg egy fehér felsőt és olyan nagy gengszternek éreztem magam, hogy Döglégy Zolee sírva futott volna el szégyenében, ha meglát.

Hózentróger szerintem oviban volt rajtam utoljára és nem emlékeztem, hogy ha az ember elmegy pisilni, akkor elég ha a vállán lehúzza és karral kibújik belőle, annyi eszem meg nem volt, hogy erre magamtól rájöjjek, úgyhogy első két alkalommal még ott szerencsétlenkedtem, hogy elöl kikapcsoltam, hátul maradt és éreztem én, hogy ez így kurvára nem az igazi, aztán mikor egyik kollegina másodszor szerelte rám vissza, akkor fedte fel a nagy trükköt.

A krimivacsora egyébként olyan, hogy mindenki kap egy borítékban egy karakterleírást és abban vannak mindenféle titkok meg instrukciók és ezek alapján kellett nyomozgatni, hogy a nagy szesztilalom idején ki milyen huncutságokban van benne. Az ölet szerintem remek, a kivitelezés hagyott még egyelőre pár kívánnivalót maga után, gyakran nem tudtuk, hogy most akkor mi van, mi meddig tart, pontosan mit kell kideríteni. Aztán az est folyamán történt gyilkosság is, azt kellett még megfejteni, de nekem megsúgták, hogy a gyilkos egyébként én vagyok, úgyhogy én onnantól kezdve csak néztem naivan szerteszét és próbáltam mindenki másra kenni.

Feljelentés végül nem történt, így szabad lábon járom tovább az utcákat, féljetek tőlem yol, wehe!

 
6 hozzászólás

Szerző: be december 17, 2014 hüvelyk Háer Henrik, játék és mese

 

A kelleténél mindig sokkal nagyobb arcom van, ha a fejem belsejében lévő dolgokról van szó, én legtöbbször teljesen biztos vagyok benne, hogy elképesztően okos és yopofa vagyok, de a külsőm tekintetében általában úgy gondolom, hogy nálam nagyobb ocsmadék nem is létezik.

Tegnap a karácsonyi buliban viszont olyan nagyon szép voltam, mint kb. még soha és hajnalban olyan nagyon szomorú, hogy ezt csak lányok tették szóvá.

sad

 
2 hozzászólás

Szerző: be december 14, 2014 hüvelyk szomorú szamuráj, tapír

 

Pöttyös zokniban, sötétszürke mackóalsóban (szára zokniba behúzva ofkorsz), lila kapucnis pulcsiban és fekete magas sarkú cipőben szexizek éppen itthon. Merhogy az van, hogy hétvégén kb. fél óra alatt megvettem a ruhát a karácsonyi bulira, egyszerű, mint a faék, semmi minta meg dísz meg semmi, van hozzá egy témobil rózsaszín öv szt’ csókolom, amitől olyan vagyok benne, mint egy kurva nagy ajándék. Na de a ruha még önmagában nem teszi az embert, kellett valami ünneplő cipő is, így megvettem az elsőt, ami szép volt és rám jött, csak az a baj, hogy rántott hús formátumú a lábam és kb. 5 perc után szétszoríjja a cipő (emlékeztek még, mikor a csávó a Szerencsekerékben a “tudja, hol sz_r_t a c_p_” láttán arra próbált rá, hogy “tudja, hol szeret a cápa”?). Mivel 5 percnél azért tovább szándékozok maradni majd, most próbálom úgy kitaposni, hogy én ebben szombaton akár hegyet is tudjak mászni, olyan kényelmes legyen.

A készülés jegyében tegnap lefotóztam a Budpest Jazz Club pultosának a körmét is, hogy olyan mintát pingáltassak majd a karmaimra pemzlivel, mint amik neki vannak, ilyen nagyon állat csipkés-köves téma. Azon kívül, hogy remek körömminta ihlet adott a jazz club, pazar koncerten vettem részt (Szeder Quartet) és nagyon örültem magamnak, hogy végre eljutottam a helyre, mert már a költözés után pár héttel kinéztem magamnak, hogy na ide nagyon el szeretnék menni.

Attól, hogy végre igazi zenészeket láttam hangszerekkel, az ízlésem nem ugrott hirtelen nagypt az elfogadható szintek felé semmilyen skálán és továbbra is úgy gondolom, hogy a legjobb karácsonyi album Kylie Minogue-tól a The Abbey Road Sessions. Ha meg karácsonyi művek, akkor a legfantasztikusabb karácsonyi film nekem változatlanul a Tágra zárt szemek, amit kurvára nem értek, de hangulatát és a zenéjét végig imádom. A benne lévő jazz bár meg huh, látogatnám!

sonata jazz

 
2 hozzászólás

Szerző: be december 9, 2014 hüvelyk Lakatos Márk, Zenebutik, zsö