RSS

január 2015 havi bejegyzések

Egészségügyi rovat jelentkezik.

Üzemi baleset szenvedtem tegnap a 14M30-as igazolások osztása közben, úgy elvágtam papírral a kezem a hüvelyk- és mutatóujj közötti úszóhártyánál, hogy még most is fáj. Viszont a baleset ellenére többen is megjegyezték, hogy milyen gyors vagyok és hát na, több évi tapasztalatom van, úgy osztok mindenféle papírokat meg nyilatkozatokat, mint egy isten. Az előző dolgozóban általában részt vettem a papírok pecsételésében, összetűzésében meg sorba rakásában és volt annak valami romantikája, ahogy ott pakoltuk a kb. 6000 papírt a HR-en este 8 magasságában és közben a youtube-ról szólt a Sohase mondd.

A fogszabályzós nénihez meg ma délutánra volt időpontom, akinél kellett vicsorogni meg megtapogatta a fejemet is, és meglepetésemre azt kérdezte, hogy nekem milyen gyakran akad ki az állkapcsom (amúgy nem olyan gyakran, kb. évente egyszer) és tudom-e, hogy kurvára recseg. Mert állítólag az van, hogy tök aszimmetrikus a pofám belül és úgy mozog az egész szám, mint egy kilyukadt kerék és hogy erőlködés az egész és ez tök megterhelő az állkapcsoknak.És hogy ő nem is esztétikai szempontból, hanem ízületi okok miatt javasolná a szabályzást, mert hogy majd 40 fölött ha jobban beüt már a ménkű, ez nekem igen rossz lesz. 2 évig lenne fent alul és felül állandó jelleggel, ami elsőre elég sok időnek tűnik, sőt, még másodikra is, de ha meg azt nézem, hogy mi ez a 2 év ahhoz képest az 50-hez, amit még legalább élni tervezek, akkor meg lófasz, Matisz nagypapa bármelyik rokona leüli a vétén (igazából kétlem, hogy 50 év múlva kettőnél több fogam lenne, de az a kettő szabályos lenne, mint egy Dombi Tibi tizenegyes, meg ha ez az 50 csak 40, akkor a 2 az még mindig lófasz).

Kolleginák aggodalmaskodtak, hogy jaj, akkor mi lesz a fiúkkal, de mivel most sincs, aki elvigyen moziba, kevesebben nem lesznek, ha meg életem szerelmét ez riasztja majd vissza, akkor az talán nem is életem szerelme, hanem valami hülye majom.

Úgyhogy én szerintem belevágok.

Reklámok
 
6 hozzászólás

Szerző: be január 29, 2015 hüvelyk Háer Henrik, Hildegard nővér

 

Füst Milán világnap volt ma.

Reggel azzal indult, hogy a szokásos zuhany-hajmosás kombó után szerettem volna meg- és beszárítani a hajam, de a hajszárítóból verébfing erősségű levegő jött és fura hangot adott ki. Belenéztem, hogy mi a helyzet és az egész narancssárgán izzott, ami egyébként lehet normális, sose néztem még bele a hajszárítóba működés közben, de én úgy megijedtem, hogy jaj. Főleg azért, mert még az általános sulival mikor jártunk úszni, akkor egyszer az egyik úszás után Tóth Judit kezében kigyulladt a hajszárító és az annyira megmaradt bennem, hogy valahogy egy kicsit mindig féltem tőle, hogy nehogy egyszer majd én is így járjak, mert elég szarul nézett ki az égő hajszárító egy sikító kislány kezében (nem lett egyébként senkinek semmi baja). Úgyhogy gyorsan kikapcsoltam és szerintem yol döntöttem, mert abban a pillanatban elkezdett füstölni. Kihúztam a dugóból is azonnal és én ezt még egyszer be nem kapcsolom alapon halottnak nyilvánítottam. Nagyon sajnáltam, gimis korom óta ezzel a szárítóval szárítottam a hajam, rengeteg mindent élt át velem és nagyon hűséges társam volt mindenféle időkben. De nem volt sok időm a gyászra, mert ott álltam hátközépig érő, csurom vizes hajjal és volt kb. 20 percem, hogy elinduljak a dolgozóba, de rájöttem, hogy ezen nem sok minden segít így ennyi idő alatt, úgyhogy elkezdtem headbangelni eszeveszetten, hogy legalább a nagyja vizet kicsapjam, aztán fejembe húztam az egyetlen sapkámat és reménykedtem, hogy viszonylag kevés kollégával találkozok, míg be nem érek az irodánkba és fel nem baszom a fűtést hajszárító hőmérsékletűre. Nem mintha szégyellném, szerintem nagyon yopofa a sapka és kifejezetten illik hozzám, de a business casual kategóriába nem hinném, hogy belefér:

sapi

Munka után meg, amikor indultam volna el venni új hajszárítót, az ablakból láttam, hogy az aluljáró körül rengeteg a tűzoltó meg mindenütt kurva sok az ember, mert akkor meg a metró füstölt.

Hát izzik körülöttem a levegő, na.

 
6 hozzászólás

Szerző: be január 28, 2015 hüvelyk Your Sex is on Fire

 

néne

Öreg néne őzik, eh yeah!

 
1 hozzászólás

Szerző: be január 23, 2015 hüvelyk óhepidéj

 

Ha a dolgozóban valakinek szüli- vagy névnapja van, akkor az a folyamat, hogy a heti csoportmeetingre kell vinni sütit és akkor kap ajándékot (év elején mindig van húzás, hogy ki vesz kinek). Nagyon sunnyogtam és reméltem, hogy mindenki teljesen elfelejtette, hogy nekem december 24-én névnapom volt és nem kell sütni, de valakinek eszébe jutott, így szerdán én voltam a soros. Nem akartam semmi olyat, amihez kell liszt meg bármilyen cukor, merhogy akkor hazahozok egy kiló liszt és utána mit csinálok vele, csak itt kikel benne a zsizsik meg a Lisztes Krisztián és hogy akkor legyen kókuszgolyó, az nem igényel hosszútávú befektetéseket. Kerestem egy recept neten, bevásároltam és hogy na akkor vágjunk bele. Recept szerint mindent belegórtam egy tálba és mikor már elméletben gyúrható állapotban kellett volna lennie, akkor ott volt előttem egy tál trutymós por. És hogy hát eztet hígítani kék, de mivel? Hígítóm nincs, de hogy van itt ez a meggybefőtt, olyat mintha hallottam volna már, hogy ennek a levét boríjják bele és akkor öntöttem hozzá kicsi befőttlevet, a konyhapultra meg elég sokat. És így gyúrtam és állagra egész yo lett, de fel kellett hívnom Sue-t, hogy az normális-e, hogy ilyen snassz keksz szaga van, lehet-e ebből még bármi reggelre, de megnyugtatott, hogy simán és hogy yo úton járok, úgyhogy nekikezdtem a formázásnak és áldottam az isteni sugallat, hogy pont előző nap volta manikűrösnél.

Mivel tisztában vagyok vele, hogy a kajakészítés nem erősségem, gondoltam, hogy majd felhasználom a Mikulás csomagból megmaradt drazsékat és majd azokból rakok ki vicces arcokat a golyókra és ez majd elvonja a figyelmet arról, hogy amúgymeg szar. Parádés ötlet, mekkora yo, csináljuk meg! Nyilván az első drazsé felapplikálásánál azonnal leesett, hogy a bekókuszozott golyóba ez már így kurvára nem fog beleragadni, hülyegyerek. Végül szimpla golyókkal állítottam be, de nem volt rosszabb, mint bármelyik, amit egy sülibüfében lehetett kapni, meg mind a kurvasok elfogyott, úgyhogy nem ez lesz az év kudarca.

Az ajándékomat egy erre az alkalomra készített Take That papírszatyorban kaptam meg, egy koktél shaker volt az, hozzá vodkás koktélos receptkönyv és egy pici Finlandia. A shakert szerettem volna jobban szemügyre venni, de nem tudtam levenni a tetejét. Rögtön járt körbe, a csoportban a 2 fiú is nagyon próbálgatta és bár igen kedvelem mindkettőt, egyik sem egy Fekete Laci, aki egy szem fogával rántotta volna le a shaker tetejét, amit azóta sem tudott senki leszedni.

Biztos valami olyasmi ez, mint az Excalibur, hogy csak az arra igazán érdemesek tudják lecsavarni a tetőt, vagy csak simán a boltban úgy volt vele az eladó, hogy áfássszomat, keresek itt 20 forintot, más meg itten koktélozgat, odaragasztom a getszibe, szt’ tessék, így menjél urizálni, hülye burzsuj paraszt, koktélok, még mit nem.

 
1 hozzászólás

Szerző: be január 15, 2015 hüvelyk Alma együttes, Paris Hilton

 

“Étkezés a fogszabályozás alatt

Kerülendők a kemény és ragadós ételek, mint magok ( mogyorós csoki is!), töpörtyű, popcorn, csontos ételek, apró magos gyümölcsök, karamellás édességek, törökméz.”

Biztos lehet élni töpörtyű és szeder nélkül, de minek?

 
3 hozzászólás

Szerző: be január 13, 2015 hüvelyk Dracula

 

Nagyon meguntam a saját nyávogásomat, és bár rendkívül yol esik, a tapasztalat szerint ebből még sosem éltünk meg, úgyhogy végigvettem mit nem szeretek magamban kívül és belül, így reggel kivonszoltam a seggem az ágyból és megmozgattam, ebédidőben kisuhantam szoláriumba és bejelentkeztem fogszabályzásra. Mármint nem a szoláriumban jelentkeztem be fogszabályzásra, hanem szakembernél, hónap végén nézi meg, hogy kell-e a számba a fél Vasedény. Ha valaki volt olyan szerencsés, hogy még nem látott, akkor annak elmondom, hogy az egyik felső szemfogam kicsit kiáll és hogy azért. Másik felső szemfogam meg nincs, mert az teljesen a fogsorom fölé nőtt, egy különálló egységet alkotott ott, ha valami afrikai törzsben születtem volna, tuti én lettem volna a legnagyobb sámán meg minden, de olyan 14 éves koromban azt gondoltam, hogy áfászomba van ez itt, utálom és Tesó kíséretében egy random délután bemasíroztam a gyerekfogászatra, hogy akkor legyenek kedvesek ezt most azonnal kitépni innet és kihúzták tövestől és nézegették a nénik, hogy hű, mekkora gyökere vaaan! Pikk-pakk megvolt az egész és nem is fájt és arra gondoltam, hogy miért vártam én ennyit, mikor ennyire egyszerű volt a megoldás, de azt azért még viszonylag könnyen megbocsátottam magamnak, hogy 10 évesen nem kerekedtem fel, hogy néni kérem, tessék mán ezt itt elintézni, még akkor is, ha az a pár évnyi extra valami az ínyemben tökre eltorzította a fél fejemet (ezt úgy kell elképzelni, hogy én csak így vicsorogni tudok, meg ha röhögök, tökre ilyen farkasember fejem van, mínusz szakáll és mellkasszőr – bár belegondolva a farkasember fején is eléggé ritka a mellkasszőr, na mindegy).

Az orromat nem szeretem egyébként a legjobban, de egy plasztika még a fogszabályozásnál is drágább, mint Bruce Willis összes élete, meg az megvan hamar, egy fogszabályzó meg több év,és akkor míg gyűjtök az orromra, jobb a fogamnak nekikezdeni.

Belül meg az egyik nagy gondot az jelenti, hogy igen erőszakos tudok lenni, úgyhogy megbeszéltem magammal, hogy a telefont csak akkor veszem a kezembe, ha csörög, ha ezt tudom tartani, sokkal jobb lesz mindenkinek, de nekem biztosan. A másik dolog meg kb. 1 éve kezdődött, 2013. december 27-én volt A buli, ami után nem emlékeztem, hogy én jártam az emeleten. Már akkor is nagyon ijesztő volt, de utána nem is volt hónapokig semmi, viszont ősszel-télen előfordult pár alkalommal, hogy döbbenten álltam az elbeszélések, sms-ek és facebook messenger logok előtt, hogy ez most komoly? Ezt most tényleg én? Mi ez, ki ez, atyaég. Biztos az a baj, hogy öregszem, sosem voltak ilyen élményeim korábban, de hogy most azonnaltól én nagyon figyelek és óvatos leszek, mert az még a kisebb gond nekem, hogy önveszélyes vagyok és majd egyszer azt hiszem, hogy tudok repülni és leugrok egy troli tetejéről és tőből kitöröm a térdem, de ha emellé közveszélyes is vagyok, akkor igen könnyen bánthatok másokat és inkább törjön le a térdem tőből, de hát ezt végképp nem szeretném, úgyhogy.

Fentiek alapján kívánok nagyon boldog új évit! És elmegyek kapálni.

 
4 hozzászólás

Szerző: be január 12, 2015 hüvelyk Dracula, wft

 

Nem tudom, mi annak a kompetenciának a neve, amikor valaki éveken át könnyfakasztóan fostos januárt intéz el saját maga számára, de úgy érzem, kiemelkedő vagyok benne. Szégyennel, bűntudattal és minden hájjal megkent seggel úszok az önsajnálat medencéjében és nem találom azt a kikúrt létrát, amin ki lehetne mászni, kitolni meg nem bírom magam. Mivel az előbb majdnem belefulladtam a gondolatba, hogy engem rettenetesen utál mindenki megszámlálhatatlanul sok ok miatt és már indultam volna egy social network rampage-re, hogy én aztán törlök mindent, mélcímeket, blogot, groupot, kurvaanyját amit csak valaha létrehoztam, mert hát minek, ha, de aztán eszembe jutott, hogy egyszer egy okos ember azt mondta nekem, hogy ha bekattanok, csináljak meg 30 guggolást, ‘szt yo lesz, úgyhogy én most lemegyek futni.

Megnyugtatásul (bár úgyse aggódott senki, wáháháh, ezt Janka néni se csinálta jobban) elárulom, hogy nem öltem embert és tudom, hogy minden évben csak egy hónapig tart a január.

Na písz, én keresem a futócipőt.

 
6 hozzászólás

Szerző: be január 10, 2015 hüvelyk Lilu