RSS

15 jan

Ha a dolgozóban valakinek szüli- vagy névnapja van, akkor az a folyamat, hogy a heti csoportmeetingre kell vinni sütit és akkor kap ajándékot (év elején mindig van húzás, hogy ki vesz kinek). Nagyon sunnyogtam és reméltem, hogy mindenki teljesen elfelejtette, hogy nekem december 24-én névnapom volt és nem kell sütni, de valakinek eszébe jutott, így szerdán én voltam a soros. Nem akartam semmi olyat, amihez kell liszt meg bármilyen cukor, merhogy akkor hazahozok egy kiló liszt és utána mit csinálok vele, csak itt kikel benne a zsizsik meg a Lisztes Krisztián és hogy akkor legyen kókuszgolyó, az nem igényel hosszútávú befektetéseket. Kerestem egy recept neten, bevásároltam és hogy na akkor vágjunk bele. Recept szerint mindent belegórtam egy tálba és mikor már elméletben gyúrható állapotban kellett volna lennie, akkor ott volt előttem egy tál trutymós por. És hogy hát eztet hígítani kék, de mivel? Hígítóm nincs, de hogy van itt ez a meggybefőtt, olyat mintha hallottam volna már, hogy ennek a levét boríjják bele és akkor öntöttem hozzá kicsi befőttlevet, a konyhapultra meg elég sokat. És így gyúrtam és állagra egész yo lett, de fel kellett hívnom Sue-t, hogy az normális-e, hogy ilyen snassz keksz szaga van, lehet-e ebből még bármi reggelre, de megnyugtatott, hogy simán és hogy yo úton járok, úgyhogy nekikezdtem a formázásnak és áldottam az isteni sugallat, hogy pont előző nap volta manikűrösnél.

Mivel tisztában vagyok vele, hogy a kajakészítés nem erősségem, gondoltam, hogy majd felhasználom a Mikulás csomagból megmaradt drazsékat és majd azokból rakok ki vicces arcokat a golyókra és ez majd elvonja a figyelmet arról, hogy amúgymeg szar. Parádés ötlet, mekkora yo, csináljuk meg! Nyilván az első drazsé felapplikálásánál azonnal leesett, hogy a bekókuszozott golyóba ez már így kurvára nem fog beleragadni, hülyegyerek. Végül szimpla golyókkal állítottam be, de nem volt rosszabb, mint bármelyik, amit egy sülibüfében lehetett kapni, meg mind a kurvasok elfogyott, úgyhogy nem ez lesz az év kudarca.

Az ajándékomat egy erre az alkalomra készített Take That papírszatyorban kaptam meg, egy koktél shaker volt az, hozzá vodkás koktélos receptkönyv és egy pici Finlandia. A shakert szerettem volna jobban szemügyre venni, de nem tudtam levenni a tetejét. Rögtön járt körbe, a csoportban a 2 fiú is nagyon próbálgatta és bár igen kedvelem mindkettőt, egyik sem egy Fekete Laci, aki egy szem fogával rántotta volna le a shaker tetejét, amit azóta sem tudott senki leszedni.

Biztos valami olyasmi ez, mint az Excalibur, hogy csak az arra igazán érdemesek tudják lecsavarni a tetőt, vagy csak simán a boltban úgy volt vele az eladó, hogy áfássszomat, keresek itt 20 forintot, más meg itten koktélozgat, odaragasztom a getszibe, szt’ tessék, így menjél urizálni, hülye burzsuj paraszt, koktélok, még mit nem.

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be január 15, 2015 hüvelyk Alma együttes, Paris Hilton

 

One response to “

  1. dzsedaj

    január 16, 2015 at 00:04

    rakd be a mélyhűtőbe, hogy lehűljön, és úgy próbáld meg
    de előtte vedd ki

     

Mongyad.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s