RSS

december 2015 havi bejegyzések

Akartam én itt 2015 összegző poszt írni, de egy szűk óra múlva jön értem Jucus kistesvére, hogy elszállítson az ultimate mackóalsós szilveszteri buliba és addig még rengeteg mindent kell csinálnom, arra sincs időm, hogy eldöntsem, hogy a petárdázókat vagy a petárdázókat ekéző kutyásokat vetem-e meg jobban.

Arra viszont még van, hogy megköszönjem a figyelmet és az egész éves munkátokat, ölellek benneteket és remélem jövőre veletek ugyanitt!

Én mindenképpen itt leszek, bár a blog custom design előfizetése holnap lejár, nem tudom, hogy fog kinézni, de hát úgyis a belső a fontos.

Mindenki ünnepeljen este legjobb tudása szerint, én meg elkezdem belepakolni a kókuszgolyót meg a társasokat meg a partikellékeket valami mindent elnyelő ikás szatyorba.

Sok puszcsi!

(hát nem találok egyetlen yo képet sem, de ha nem hagyom abba a kutatást, január 2-án is itt fogok ülni, úgyhogy gyorsan túrtam valami cukit a My pictures-ből, tessék:

tumblr_nmr8agzib61shqss3o1_540 )

Reklámok
 

Oké.

Megy a mosogatógép és olyan hang jön belőle, mintha benne lenne E.T. és haza akarna telefonálni.

Én voltam otthon most egy napot, keleten a helyzet teljesen változatlan, viszont kaptam edényfogó kesztyűt, aminek nagyon örültem, mert csak ilyen sima edényfogó négyzetem van (vagy hogy hívják az olyat?) és annyira vágytam kesztyűre, hogy majdnem posztoltam is, hogy csak egy ilyet kérek és semmi mást. Kaptam még egy kisbőröndnyi csokit meg hoztam könyveket.

Most éppen a Goriot apót olvasom, ezt mondjuk pont a világhálózati közkönyvtárból töltöttem le ingyen és bérmentve a Kindle-re, nagyon yo cuccok vannak fent elég sok formátumban, javasolnám megtekinteni mindenképp. Nem tudom, ti hogy vagytok a Goriot apóval, de én csak arra emlékeztem, hogy kötelező volt, hogy nem olvastam és hogy valami házat rajzolt a tanár a táblára, hogy ki hol lakik benne és hogy nem nagyon érdekelt ez engem akkor, pedig a Goriot apó yo! Csak arra kel vigyázni, ha valaki kölcsön kéri és nem adod, akkor majd joggal azt fogja mondani, hogy  “tartsd meg az apót, te mocskos állat!”.

 

 
Hozzászólás

Szerző: be december 28, 2015 hüvelyk Uncategorized

 

Kedves blogolvasó gyarekek!

Gondolom már mindenki otthoL zabálja a bájglit és készül a sok ajándékra és rohadtul nem blogot olvas, de hogy az avieblog szerkesztősége nagyon boldog karácsonyt kíván tinektek és rengeteg karácsonyi csodát!

Nekem egy már volt, december 22-én sündörögtem oda a fodrászhoz, hogy bejelentkeznék és vártam, hogy majd mondja, hogy január közepén mikor mehetek, de volt időpont mára és hű. Szőke vagyok, mint a kurvaélet, ilyen világos fejjel indulok majd neki holnap a Cívisvárosnak. Nálunk elég későn szokott beindulni karácsony, ilyen délután 2-3 körül kezdődik meg a főzés meg díszítés, de hát nem sietünk mi sehova, meg örmények vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk.

Idén már beszálltam egy fadíszítésbe Sue-éknál, ahol voltak teljesítményproblémáim: egyedül kezdtem el aggatni a fára a cuccokat és mikor jött Sue, hogy csatlakozik, kérdezte, hogy mi a koncepció és nekem meg be kellett vallanom, hogy semmi. Én úgy gondoltam, hogy rakom, ami a kezembe akad és oda, ahol még éppen nincs. A másik fejlesztendő terület a beterítéssel kapcsolatban van, nekem fel se tűnt, pedig tényleg úgy van, ahogy mondták, hogy alulra igen ritkásan pakolok díszeket, de biztos azért van, mert nálunk Tesóm a legalacsonyabb 169 centivel és mi így fentről nézzük a világot, kicsire nem adunk meg ilyesmi, de ezekre majd figyelni fogok, bár ahogy magunkat ismerem, hót mindegy lesz, hogy néz ki a fa, csak hajítsuk fel a díszeket, oszt jóvanaz, együnk inkább meg nézzünk Muzsika hangját.

25-én érkezem vissza a fővárosba, hogy folytassam a kalandjaimat, várjatok szeretettel és ajándékkal.

xmas_deco

 
3 hozzászólás

Szerző: be december 23, 2015 hüvelyk Love Actually

 

Lefutottam 2 x 30 percet (10,5 km), előtte meg úgy kitakarítottam, hogy Magdi anyus ha eddig nem vetette volna le magát a lépcsőn, akkor most szégyenében biztos megtenné: létrán balettozva konyhaszekrény tetőt mostam (szerintem én voltam az első a szekrény életében), partvissal lézerkardozva pókhálótlanítottam és közben áldottam igen magas szüleimet, hogy 174 centi vagyok és röhögve elérek bármit (mint az életben! LOL) , ablakban ülve ablakot mostam, ha már a női princípium beteljesítéséhez se tehetségem, se emberem, akkor legalább izomszag és rend legyen, nem? Hát de!

Na és Ákos. Vele kapcsolatban nem nagyon tudnám eldönteni, hogy zeneileg vagy emberileg tartom szörnyűbbnek, de most itten ami ment, abból engem a népek reakciója lepett meg a legjobban. Az, hogy Ákos hülyeségeket beszél és kifejezetten balszerencsésen fogalmaz, számomra nem volt váratlan, de hogy engem igazából teljes mértékben hidegen is hagy, hogy mit hablatyol. A rengeteg vicces képnek örülök, mosolygok rajtuk sokat, de hogy mekkora indulatokat vált ez ki egyesekből, azt én azért igen nagy túlzásnak tartom.

Mekkora yo szó amúgy már ez a hablaty:)

 
Hozzászólás

Szerző: be december 20, 2015 hüvelyk Dombi Tibi, Kepler, Magdi anyus

 

Egyemmeg a szíveteket, el sem tudom mondani, mennyire yol esett a különböző fórumokon tőletek jövő szupport ❤

De tényleg nincs nagy baj, hétfő estig voltam búbánatos nagyon, csak így lassan sommáztam nektek a történéseket, meg hát mind tudjuk, hogy az a baj, hogy nincsen semmi értelmes, ami lefoglalná a 'agyam. Egyelőre vigasznak kitaláltam, hogy mivel én már elváltam, nem is vagyok lemaradva, hanem igazából egy körrel előrébb járok és akkor pont.

Jöjjön inkább egy gyors fogszabályzó apdét: megbeszéltük, hogy lesz majd foghúzás februárban, kérdeztem a fogszabályzós nénit, hogy fájni fog-e és mondta, hogy csak esztétikailag, mivel átmozgatja az egész felső fogsoromat a keletkezett lyuk segítségével, ezért mindig máshol leszek Madonna.

madonna

Oh yeah! 😉

 
Hozzászólás

Szerző: be december 18, 2015 hüvelyk Dracula

 

Nahogy a hétfői bánatban az volt az ultimate slusszpoén, hogy az éppen Budapesten tartózkodó CS-vel ebédeltem (később bekapcsolódók és feledékenyek kedvéért ő a volt uram) és elmesélte, hogy milyen jó hírek vannak náluk és babát várnak a barátnőjével, aminek én nagyon örültem, csak így a kis béna világomban még szembetűnőbb volt, hogy míg mások haladnak szépen az élettel, én egy randira se jutok el.

Kérdeztem CS-t, hogy és én nem-e kapok ezért valami ajándékot, hogy mennyi embert tettem boldoggá azzal, hogy annak idején volt bátorságom belátni, hogy bár elélnénk mi együtt egy életen át, de valójában semmi közünk egymáshoz, és vállalni, hogy mindenki szemében én legyek a rohadék. Az emberek jelentős része nagyon úgy érezte, hogy joga van ítélkezni és kaptam az ívet mindenhonnan hónapokon át, blogos kommenttől kezdve a csúnyán nézek rád és nem szólok hozzádon át egészen odáig, hogy egyszer még a kocsmában is nekem esett egy számomra addig teljesen ismeretlen tag, hogy ő márpedig CS nagyon yo barátja és én hogy képzelem és simán leállt velem üvöltözni ott úgy mindenki előtt. És ilyenkor annyira, de annyira odamennék mindenkihez, hogy nemmegmondtam bazmeg, hogy így lesz ez a yo.

Na de az ajándékra végül CS nem mondott igent, bár nemet sem:] Végül javasoltam, hogy amúgy várhatunk, míg nagyobb lesz a gyerek és akkor már hárman még több ajándékot tudnak nekem adni, velem igazán lehet beszélni. Amit viszont kaptam, az egy link a babavárós képekhez és hát minden fa alá ekkora boldogságot kívánok én mindenhova. Nagyon hálás vagyok CS-nek, hogy személyesen mondta el, ha csak így szembejött volna a dolog fészbukon, azért egy kisebb szívroham biztos arcon vágott volna (főleg, hogy a szívem nem az arcomon van, hülyegyerek).

Meg ha már így együtt vagyunk és a gyerek a téma, mi egyébként szerettünk volna annak idején, de 1,5 év alatt nem jutottunk eredményre. Engem ez rettenetesen bántott és minden hónapot nagyon nagy csalódásként éltem meg, és amikor meghallottam, hogy valakinél meg helyzet van, akkor meg pláne óriási kudarcként éltem meg, hogy én még erre sem vagyok képes. Általában elég nyíltan beszélek mindenről, ami akár rosszul, akár yol érint, de erről akkor egyszerűen nem tudtam és fogalmam sem volt, mit kellene kezdeni a helyzettel. Most már nyilván mind beláthatjuk, hogy persze sokkal jobb, hogy így alakult, de akkor nem voltam emiatt vidám.

Most ebből a pár bekezdésből máris tanulság, hogy le kéne állni azzal, hogy másokhoz mérem, hogy ki hol áll, mert abból yol nem jöhetek ki: én előrébb nem leszek és csak szarabb lesz a kedvem. Mindezek ellenére én továbbra is úgy érzem, hogy nem tartok ott, ahol én elvárnám magamtól, meg ahogy Ákos elvárná, de hát akkor addig, amíg meg odaérek, teszem azt, amit éppen tudok. Néha kicsit szégyellem magam, hogy ennyi idősen már nem fesztiválokon kellene ugrálni, de hogy én igazából szeretek fesztiválokon ugrálni, meg így hogy nincs életem, simán ráértem elmenni idén ötre is.

Ami a lényeg, hogy olyan macis pulcsit vettem, hogy beszartok, még a kapucnija is macifüles!

 
5 hozzászólás

Szerző: be december 16, 2015 hüvelyk Darwin, Love Actually

 

jegyigénylés_mél

Februárban kiderül!

 
Hozzászólás

Szerző: be december 16, 2015 hüvelyk cheerleader