RSS

április 2016 havi bejegyzések

Mai okos legyél rovat: ne akkor gondold át, hogy van-e nálad bankkártya, amikor már felpakoltad a fél Aldit a pénztárnál a szalagra.

Gyorsan megnéztem a bukszát, hogy mit mutat a BUX index és volt benne az előző estéről 2 fröccsrevaló meg a francia tanártól visszajáró, majd elmondtam a pénztáros fiúnak, hogy agyatlan maki vagyok pénz nélkül és kellene figyelni, hogy mikor mennyinél járunk, mert keret van. Nagyon kedvesen közreműködött és szurkolt a sorban mögöttem állókkal, 20 Ft hiányzott végül, de azt a közvetlenül mögöttem álló bedobta kedvesen, én meg adtam neki cserébe egy arubai ötcentest, ennyi volt nálam összesen meg egy Wellhello koncerten elkapott 47.000-es.

A francia viszont minden agyatlanságom ellenére remekül halad, már el tudtam mondani ezen a szép nyelven, hogy én miért nem fogok soha többet a büdös életbe úgy elmenni a pesti éjszakába, hogy nem egy konkrét cél vezérel (such as egy koncert vagy szülinapi buli). Hajnal 1-ig nem is volt baj, mert akkor még otthon voltunk a lányokkal, aztán elindultunk és bementünk az első helyre és akkor benyomták a Grease megamixet meg a Coco Jumbot és hogy így úristen bazdmeg, ezt nem gondolhatjátok komolyan, meg mindenki megint a nyakamig ért és vállalhatatlanul részeg volt és én ott álltam, hogy mi a cakkos szélű rétestésztát keresek én itt, amikor olvashatnék otthon egyedül és akkor hívtam egy taxit és hazajöttem.

A másik francia sikert akkor értem el, amikor fel kellett hívnom a francia postát. Mert az volt, hogy jött ijedten a kollégám, aki vette a jegyeket az EB-re, hogy kapott e-mailt, hogy elkezdik kipostázni a jegyeket és a címnél az UEFA utcai címe volt megadva, városnak Párizs, országnak Magyarország, megfejelve mindez egy sosem látott/hallott ázsiai névvel és hogy ő próbálta hívni őket, de az angol menünél sem nagyon tudtak angolul, hogy próbáljam már meg én. Úgyhogy nagy levegőt vettem, aztán meg a kagylót a kezembe és nagyon lassan, tagoltan elmondtam angolul, mi itten a probelmatika, de az azonosító számot csak akkor értette meg a francia call centeres, amikor franciául olvastam be neki (mármint a számokat, eszembe se volt lebaszni), innentől meg már nem volt akadálya, hogy egyeztessük az adatokat.

Egyebet is tudnék mondani, de nem mondom.

kikapcsolhatja

 
Hozzászólás

Szerző: be április 10, 2016 hüvelyk avie nullával oszt, zsö

 

Egyszer majd írok vidámat, de egyelőre úgy tűnik, hogy a móka cukrot továbbra sem én fogom osztogatni. Megint a lehető legrosszabb hír érkezett és hát én már semmit sem értek.

Kurvára becsüljétek meg magatokat és az égvilágon mindent és mindenkit magatok körül.

 
3 hozzászólás

Szerző: be április 9, 2016 hüvelyk szomorú szamuráj

 

A lélektani krimi után most egy kis sport!

A volt uramtól elkértem kölcsönbe az Xboxot Kinecttel és annak ellenére, hogy a vagyontárgyak elosztásánál hozzá került, felajánlotta, hogy szívesen nekem adja akár örökbe is az összes játékkal (CS for prezident!), én meg köszöntem szépen, nagyon boldogan magamévá tettem és tegnap össze is raktam. Ennek a Kinectnek az a lényege, hogy figyeli az ember mozgását és nem kell gombokat nyomogatni, hanem a testtel kell csinálni azt, amit a játék éppen megkövetel. Én tegnap például gyümölcsöket szeleteltem, imádom, ahogy karatéjozok össze-vissza a levegőben, és ahogy hasítok egyet, úgy vágom szét a tévé képernyőjén lévő gyümölcsöket és tök yo hangja is van, ahogy a penge szétvágja meg ahogy fröccsen. Meg boxoltam is, ezt lehet egymás ellen is, de most a gép adott ellenfelet és bucira vertem, teljesen KO lett, utána meg a táncolós játékot vettem elő, amiben vannak különböző számok, mindegyikhez vannak lépések, amiket a szám elején megtanítanak és utána zenére kell csinálni őket, a képernyőn kis ábra mutatja, hogy éppen mit kell csinálni és a játék annak megfelelően ad pont, hogy mennyi mozdulat sikerült kivitelezni. Namost a szeletelés, box és Darude-tól a Sandstorm lenyomása után mára olyan masszív kar – és hátizomlázam lett, hogy alig bírtam futás után levenni magamról a felsőruházat.

Mert voltam ma meg futni, most a 5k to 10k applikációt használom, ez annak az appnak a második része, amivel tavaly nekivágtam ennek az egésznek. A mai adag 20 perc lett volna megállás nélkül, de olyan yo idő volt és hogy hát nehogy már én csak 20 percet legyek lent, úgyhogy letoltam az utána következő 36 perces sessiont is. 8,5 km lett a vége, nem egy Vettel tempó, de én annyira boldog voltam, ahogy futottam az esti fényekben (lófasz nélkül), fújt a langyos szél, yo zene ment a fülemben, nem siettem sehova és hogy oh hell yeah, ez az élet, Babolcsai néni!

 
3 hozzászólás

Szerző: be április 4, 2016 hüvelyk cheerleader, Dombi Tibi, Josephine Baker, m4

 

Mikor anyukámék mondják, hogy vigyázzak magamra, mindig azt mondom, hogy oh, hát a többiek vigyázzanak velem, meg meg vagyok győződve róla, hogy én sokkal hamarabb vernék meg valakit, mint hogy bárki is kezet emeljen rám, és úgy tartom magamról, hogy ha valami nem yo nekem, akkor mindent megteszek, hogy záros határidőn belül változtassak rajta. Ezek miatt is lepett meg nagyon, hogy én érzelmi abuzálás alá kerültem és még az volt a legkevesebb, hogy belekeveredtem, de egyáltalán nem tudtam vele mit kezdeni, én ennyire tehetetlennek még soha nem éreztem magam. Ráadásul rengeteg energiámat megette, hogy ezzel foglalkoztam, nagyon fáradt voltam, dekoncentrált, nyomott, nem volt velem az égvilágon semmi és még a francia házit se fejeztem be!

A yo hír, hogy úgy tűnik, sikerült pont tenni a dolog végére, a tanulság meg az, hogy nem szabad senkit abuzálni és nem szabad senkinek hagyni, hogy abuzáljon (mondjuk én ezt eddig is tudtam, whatever).

VILÁGBÉKÉT!

 
Hozzászólás

Szerző: be április 1, 2016 hüvelyk Darwin

 

Kis hírek a nagyvilágból:

– Nem tudom, hogy gondoltam magamról, hogy képes leszek megtanulni franciául. Ahogy csinálgatom a házit, minden feladatnál egyre jobban elborzadok, hogy úristen, hát én ezt kurvára nem tudom, olyan vállalásnak tűnik ez, mintha egy pillecukor fejébe vette volna, hogy megtanul űrhajót vezetni, azzal a különbséggel, hogy a pillecukornak lehet, hogy sikerülni fog.

– Alapvetően nem dohányzom, de egy számomra teljesen ismeretlen, tőlem végtelenül idegen és mi az isten holdkóros fasza van? jellegű helyzettel állok szemben (mármint a francia nyelvtanon kívül) és azon kaptam magam, hogy kettesével-hármasával szívom a dohányipari termékeket. Minden fogalommeghatározás, sanda gyanú és a bennem kavargó érzések alapján meg merném kockáztatni, hogy bullying történik éppen velem. Nem olyan jó ez, sőt, kifejezetten nagyon rossz, de elvileg májusra elmúlik, úgyhogy éljen május elseje, éljen a párt! Valószínűleg életem leghosszabb áprilisa lesz ez, de hát milyen szép idő van máris, tiszta szerencse, hogy ilyen hosszan élvezhetem!:]]]

 
2 hozzászólás

Szerző: be április 1, 2016 hüvelyk Csupi, Tuskó Lady, zsö