RSS

02 nov

Mostanában té betűs dolgokat hallgatok sokat és nincs köztük a Take That!

Teljesen levett a lábamról a TEJ együttes Pénztelenség, sikertelenség, csillogás című albuma (track 2, 4-7 és 9 a rongyosra hallgatottak), valamint Timecop1983, akit a Spotify köpött ki nekem itt a nagy synthwave kábulatban, tőle ez meg ez meg ez a kedvencem.

Synthwave buliban kedden is voltam és majdnem nagyon pórul jártam az öltözködést illetően. Egyszer keveredtem már kisebb kalamajkába, amikor le kellett vágni magamról a felsőt és azt hittem, hogy tanultam a dologból, de az elmélet és a gyakorlat eléggé kettévált. Ezúttal a jelmezem része egy galléros, hátul cipzáros, rózsaszín ruha volt, amit itthon csak felkaptam, rádobtam a dzsekit, átbattyogtam Katihoz, aki ott felhúzta a cipzárt és megbeszéltük, hogy majd amikor jövünk haza, akkor mindenképpen indulás előtt valaki húzza le a cipzáramat.

Nah hát így hajnal 3 magasságában nyilván sok minden foglalkoztatott már minket, de a ruhám nem volt közöttük és mikor hazaérve levettem a dzsekimet, akkor arra gondoltam, hogy ÓBAZDMEG. Itt egy hosszabb folyamat kezdődött, ami igen nagy kitartást és erőfeszítést követelt meg tőlem, de sikerült kidolgoznom egy ugrálós technikát, amivel le tudtam húzni a cipzárt egyedül.

A jelmez egyébként sorozatos volt (ST Eleven), és akkor szólnék ezekről is. Hatalmas lendülettel vetettem bele magam a Friday Night Lights-ba, úgy néztem, mintha fizettek volna érte, aztán huss, kivették a UPC videótárból én meg itt állok megakadva a második évad közepén, hogy most mi lesz. Ez egy texasi kisváros gimis amerikaifocis csapatáról meg a városlakókról szól, kicsit olyan, mint a Gilmore Girls, csak ebben vannak menő csávók, de így szinte minden részt bekönnyeztem és nem azért, mert olyan rossz volt.

De azért nem csüggedtem sokáig, megvontam a vállam és belevágtam a Mindhunterbe, ami meg arról szól, hogy az FBI-nál hogy jött létre a 70-es években a profilozó szakma, ajánlom ezt is sok szeretettel, ha már ilyen boldog időket élünk, hogy ennyi mindenhez hozzáférünk (kivéve persze a Friday Night Lights-ot), nem volt ez mindig így:

[‎02/‎11/‎2017 13:53] Eva:
milyen nehéz lehetett volna a sorozatíróknak az ókori görögosrzában!
meg minden hétre betanítani az új részt
meg arról ha lemaradsz, nem tudtad felvenni videóra
[‎02/‎11/‎2017 13:55] Emese:
ez így van. bár akkoriban jobban volt idő tanulni meg próbálni. az embereknek meg nem volt más dolguk. látták, hogy vonul a tömeg és akkor ‘hopp, kezdődik az Achilles fia s04e02″

Reklámok
 
2 hozzászólás

Szerző: be november 2, 2017 hüvelyk filmhíradó, Zenebutik

 

2 responses to “

  1. Németh Gábor

    november 2, 2017 at 23:53

    OK, de most frankón ignorálsz? Jó, vagy nem? Csak ennyivel könyörülj meg légyszi már! Hát nem az ördög vagyok! Olvaslak tizen éve. Nem cseszegetlek jó ideje, nem is foglak, megígértem, tartom.
    Őszinte vélemény kellene. Most. Azt megint eltűnök, nyugi.

     
    • avieee

      november 3, 2017 at 00:19

      ööö hogy mi van?

       

Mongyad.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s