RSS

23 jan

Mostanában rengeteget pörgök az egyedül élés témáján.

Már az alapoknál elakadok, hogy akkor én jól érzem, hogy én ezt imádom és ezért nem jut soha eszembe, hogy de jó lenne, ha lenne itt még valaki? Vagy ez egyfajta védekező mechanizmus, amit szépen felépítettem és látván, hogy egy kóláig nem lehet eljutni senkivel, bele akartam törődni, hogy ez márpedig yo és túl yol sikerült? Vagy csak nagyon élénken van bennem az utolsó 2 alkalom, amikor valamilyen fiatalembernek sikerült túljutni az első szűrőkön és eljutott hozzám, de hogy mindkettőt még bőven pitymallat előtt ki kellett hajítanom? Az egyik olyan rettenetesen horkolt, én meg így teljesen tehetetlenül álltam a helyzet előtt, hogy most így hogy mondjam meg valakinek, hogy ne haragudj, de hogy ha eltakarodnál innet, akkor kurvára tudnám értékelni. És közben végig fogadkoztam, hogy én ide aztán soha a büdös kurva életbe be nem engedek senkit soha többet. De elbasztam és érkezett még egy, akiből meg dohányzás által olyan szag ömlött, hogy megint itt találtam magam, hogy na és ezt így bazdmeg hogy oldod meg, hogy ö ne haragudj, de el kéne innet menni, mert ö, hát izé. Búcsúzóul ő egyébként még elvitt mindent, ami a konyhában mozdítható és ehető is volt (valamikor, mert volt, aminek a szavatossági ideje is lejárt egy éve), de akkor már úgy voltam, hogy mindegy, vigye, tőlem az összes fazék is mehet, csak menjen el és tényleg soha a kurva életben be ne tegye a lábát ide senki.

Ezen remek kalandok óta egyszer hívtak randevúra, a két ünnep között, de azt meg inkább lemondtam, mert rájöttem, hogy én inkább maradék töltött káposztát szeretnék fogyasztani cicanadrágban és kapucnis pulcsiban, miközben nézem a The Crownt és mikor este néztem ezt a remek sorozat és közben az államon csorgott le a káposzta, arra gondoltam, hogy aa yeah ez de kurva yo ötlet volt, édes istenem.

Nade! Az a nagy helyzet van, hogy teljesen mindegy, hogy én miért szeretek egyedül lenni, mert rájöttem, hogy nekem férjhez kell mennem!

Jelenleg annyi kiadásom van havi szinten abból, hogy albérletben élek és emellett teszek félre lakásra, mint 2 retúr Budapest-New York repjegy és ha kétszer ennyit is tudnék félretenni, akkor is egy teljesen kilátástalan célnak tűnne egy bármekkora ingatlan. Nah és akkor azt kéne, hogy szerezni valami férjet, aki lehetőleg kurva keveset van itthon (pl. repülőgép-vagy F1 pilóta), ám van neki valami pénze, amiből végre letudhatnám ezt a lakáskérdést és már azzal is kurva yo lennék, ha mondjuk csak havi 1 Budapest-New York repjegy árat kellene fizetni törlesztőbe és a másikat meg fel lehetne használni!

Csavaros terv, mi?!

Úgyhogy ha tudtok férjnek valót, szóljatok! Amerikaiak előnyben, de csak azért, mert tökre elmennék dolgozni az FBI-hoz, de oda amerikai állampolgárnak kell lenni és egy frigy ezt nagyban megkönnyítené. A CV-ket várom az avie kukac freemail pont hu e-mail címre! Jelige: ok, hogy minden mindegy, de azért mosson kezet pisilés után, please!

Közreműködéseteket a toborzásban előre is köszönöm!

Reklámok
 

Mongyad.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s