RSS

Alma együttes kategória bejegyzései

Ha a dolgozóban valakinek szüli- vagy névnapja van, akkor az a folyamat, hogy a heti csoportmeetingre kell vinni sütit és akkor kap ajándékot (év elején mindig van húzás, hogy ki vesz kinek). Nagyon sunnyogtam és reméltem, hogy mindenki teljesen elfelejtette, hogy nekem december 24-én névnapom volt és nem kell sütni, de valakinek eszébe jutott, így szerdán én voltam a soros. Nem akartam semmi olyat, amihez kell liszt meg bármilyen cukor, merhogy akkor hazahozok egy kiló liszt és utána mit csinálok vele, csak itt kikel benne a zsizsik meg a Lisztes Krisztián és hogy akkor legyen kókuszgolyó, az nem igényel hosszútávú befektetéseket. Kerestem egy recept neten, bevásároltam és hogy na akkor vágjunk bele. Recept szerint mindent belegórtam egy tálba és mikor már elméletben gyúrható állapotban kellett volna lennie, akkor ott volt előttem egy tál trutymós por. És hogy hát eztet hígítani kék, de mivel? Hígítóm nincs, de hogy van itt ez a meggybefőtt, olyat mintha hallottam volna már, hogy ennek a levét boríjják bele és akkor öntöttem hozzá kicsi befőttlevet, a konyhapultra meg elég sokat. És így gyúrtam és állagra egész yo lett, de fel kellett hívnom Sue-t, hogy az normális-e, hogy ilyen snassz keksz szaga van, lehet-e ebből még bármi reggelre, de megnyugtatott, hogy simán és hogy yo úton járok, úgyhogy nekikezdtem a formázásnak és áldottam az isteni sugallat, hogy pont előző nap volta manikűrösnél.

Mivel tisztában vagyok vele, hogy a kajakészítés nem erősségem, gondoltam, hogy majd felhasználom a Mikulás csomagból megmaradt drazsékat és majd azokból rakok ki vicces arcokat a golyókra és ez majd elvonja a figyelmet arról, hogy amúgymeg szar. Parádés ötlet, mekkora yo, csináljuk meg! Nyilván az első drazsé felapplikálásánál azonnal leesett, hogy a bekókuszozott golyóba ez már így kurvára nem fog beleragadni, hülyegyerek. Végül szimpla golyókkal állítottam be, de nem volt rosszabb, mint bármelyik, amit egy sülibüfében lehetett kapni, meg mind a kurvasok elfogyott, úgyhogy nem ez lesz az év kudarca.

Az ajándékomat egy erre az alkalomra készített Take That papírszatyorban kaptam meg, egy koktél shaker volt az, hozzá vodkás koktélos receptkönyv és egy pici Finlandia. A shakert szerettem volna jobban szemügyre venni, de nem tudtam levenni a tetejét. Rögtön járt körbe, a csoportban a 2 fiú is nagyon próbálgatta és bár igen kedvelem mindkettőt, egyik sem egy Fekete Laci, aki egy szem fogával rántotta volna le a shaker tetejét, amit azóta sem tudott senki leszedni.

Biztos valami olyasmi ez, mint az Excalibur, hogy csak az arra igazán érdemesek tudják lecsavarni a tetőt, vagy csak simán a boltban úgy volt vele az eladó, hogy áfássszomat, keresek itt 20 forintot, más meg itten koktélozgat, odaragasztom a getszibe, szt’ tessék, így menjél urizálni, hülye burzsuj paraszt, koktélok, még mit nem.

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be január 15, 2015 hüvelyk Alma együttes, Paris Hilton

 

Na hogy amúgy az a helyzet, hogy azért is fagyott belém ennyire a szó, mert pár hete megtudtam, hogy valaki, akiben talán a legkevésbé bízok, rendszeresen olvassa, amit én lelkesen ide vetek és így egy kicsit hácc érzés alakult ki bennem, de úgy gondolom azzal nem nagyon lehet majd visszaélni, hogy megosztom veletek, hogy dobolni továbbra is járok és most azt vesszük pár órája, ami megyen a Supersonic alatt (vagy ahogy Máté bácsi mondja, a tu-TÁ-tutu-TÁ!)

Ezt úgy kell csinálni, hogy a cint folyamatosan kell csapkodni jobb kézzel, közben pedig vagy a lábdobot kell néha megküldeni vagy azt a másik izét, ami előttem van ballal. A lábdobbal kapcsolatban az volt a meglepő, hogy teljesen nem úgy működik, mint ahogy én gondoltam, hogy yol rátaposok, ‘szt cső, hanem így faszán kuplungolni kell vele és az a nehéz, hogy ha csak a lábdobot nyomom, tök nagy a hangja, de ha már az egyik kezem közben mást is csinál, akkor nincs semmi ereje, de hát én már nem voltam kisdobos, mi mást is várhatNÁK.

 
Hozzászólás

Szerző: be december 2, 2013 hüvelyk Alma együttes, kizsdobos

 

2004.09.28-án 15:23-kor, azaz tegnap 9 éve vetettem monitorra az első blogposzt és ahogy magamat ismerem, még annak ellenére is lesz ez még 10, hogy vagy 2 hete a blog felé se néztem. Én azért remélem, hogy megünnepeltétek és majd vesztek nekem ajándékot vagy legalábbis rajzoltok valamit zsírkrétával írólapra.

 
Hozzászólás

Szerző: be szeptember 29, 2013 hüvelyk Alma együttes

 

Ma elmentünk beiratkozni dobóra.

Megkérdeztük a tanár bácsit, hogy mit kell vinni első órára, füzetet vagy szegecses atlétát, de mondta, hogy leginkább dobverőt.

Még nem tudom, hogy neki vagy nekünk lesz-e ez kellemetlenebb élmény, de hamarosan* kiderül.

*Az első és egyben utolsó órán, amire elcsattogunk, hogy aztán megszégyenülve távozzunk, hogy mink itt mindenféle zenei előélet nélkül (én pl. még léggitározni** se tudok) bemegyünk itt a fura nénik a szörnyeteges pólós tinágerek közé és igen hamar pontot téve a dolgok végére eldöntsük, hogy na ide aztán soha többet.

**A légéneklés és légháttértáncolás viszont nem jelent akadályt!

 
5 hozzászólás

Szerző: be szeptember 11, 2013 hüvelyk Alma együttes, Zenebutik

 

Nem szoktam szülinapi bulit tartani, mert mikor legutóbb ilyen bátor tettre vetemedtem (még a háború előtt 1857-ben) végigsírtam az egészet a klasszikus de miért nem szeret??? témakörben és hiába derült ki végül, hogy de, csak egyikőnk sem merte mondani, mert félt, hogy a másik meg nem, a rossz élmény megmaradt, meg úgy voltam vele, hogy amúgyse jönne el senki.

Csütörtökön viszont úgy alakult, hogy megemlítettem pár embernek, hogy én merre fogok az este fogyasztani és egy annyira fasza este jött össze, hogy nem is értettem, miért nem csináltam ezt minden évben. Ráadásul hót sok ajándékot kaptam (egyáltalán nem vártam semmit, de egy zsákkal még ma is becsúszott) és abszolút rekordbevétel volt: talán először fordult elő velem, hogy _minden_ nem is az, hogy tetszik, de hogy kibebaszott k yo! (és mivel annyira mondta mindenki, hogy vegyek magamnak valami szépet, részemről besikerült egy pár csodálatos szépségű Mustang cipő is).

Én remélem veletek jövőre ugyanitt, már ha túlélem a ma estét, mivel elég vészjósló hangok jönnek a küszöbből (?!), mintha valaki alá lenne temetve és ki akarná kaparni magát alóla. El is mondom még a biztonság kedvéért most az egyik tuti tippemet azoknak, akik szeretik, ha habzik a fogkrém, nehogy aztán késő legyen és magammal vigyem a titkot a sírba: szeretettel ajánlom a Colgate MaxFresh ActiClean with SmartFoam nevű terméket, mert minden fogmosásnál annyira habzik, mintha megrágtam volna legalább 3 veszett kutyát.

 
2 hozzászólás

Szerző: be szeptember 2, 2013 hüvelyk Alma együttes, Consuela, Paris Hilton

 
Kép

Jim_Bday

 
4 hozzászólás

Szerző: be augusztus 29, 2013 hüvelyk Alma együttes