RSS

okosabb, mint egy ötödikes kategória bejegyzései

Kedves internetező gyerekek, hát nem semmi egy év volt ez, tejóég.

Mondom röviden, mivót, mert jövőre már nem szeretnék én 2019-el faszkodni.

Na.

Az év kibaszott kurva szarul indult, to say the least, és én két kézzel nyomtam be a rakenroll életérzés gombot, de mikor egy ilyen buli után lekapcsolják a vellanyt, ott aztán gecisötét tud lenni. Nem sokat tettem volna rá tipszmikszen, hogy én megérem akár a szeptembert és a testem is érezte, hogy totál lejöttem az életről, mert életemben először egy éves szűrésen szar lelet kaptam – találtak ekkis elváltozást, még a vízben élő, ollós állat neve is előjött.

Visszagondolva, hogy én hónapokig miken gondolkoztam, hogy éreztem magam, elképzelni nem tudom, hogy honnan vettem erőt (boltból?), hogy legyen máshogy, de gondolom már kurvára untam magam és akkor tudott kezdődni valami. Nagyon jókor jött, hogy rettenetesen unatkoztam abban a konferenciahívásban, amikor mixer tanfolyamra jelentkeztem, mert tök sok mindenre rájöttem. Kurva jó, ha vannak célok, ha van mit várni meg kurva jó tanulni! Mondjuk mikor készültem a vizsgámra és meg kellett tanulni a sok minden más mellett 40 koktélnak a receptjét, akkor személyesen basztam volna fejbe egy téglával azt, aki 10 összetevős koktélokat talált ki, hogy mi a fasznak te majom, még jegyezzem meg azt is hozzá, hogy miből mennyi, milyen pohárba és hogy kell-e duplán szűrni, mérnem volt jó neked valami 1-2-es boroskóla, hogy baszódnál meg. Hatalmas élmény volt még az egyik tanár, aki elmúlt már 70 és rengeteg mesélt, hogy hol dolgozott, milyen helyzetekkel találkozott (az összessel) és hogy ez a világ kurva nagy és élet nem csak egy irodában létezik.

Ezzel egy időben elkezdtem egy diétát is, mert kurvára csak annyit csináltam igazából az előző 2 évben, hogy zabáltam a tévé előtt a pidzákat; egyszer rendeltem magam óriás pizzát és mondta a kifutófiú, hogy jó étvágyat nektek, én meg mondtam magamban, hogy hehehe. Itt is elegem lett abból, hogy nem jó a tükörbe nézni, plusz 1 cél az szintén hasznos volt és nagyon komolyan nekivágtam a feladatnak. Ez teljesen yol jött, mert kurva egészségesen kezdtem el enni meg el kellett kezdeni sportolni. Mivel a bokám is kiment év elején, a futás kiesett a pikszisből, a traumatológus mondta, hogy biciklizzek, én meg így aha, ok, köszi. Végül egy kiváló analitikus képességű kolléganőm ajánlott egy tagot, hogy menjek hozzá spinningre, yo lesz és hát milyen kurva yo, hogy kiment a bokám! A spinninges csávó volt az egyetlen férfi, aki lázba hozott, mindig alig várom, hogy ott lehessek és halljam, ahogy a Café del Mar közben, mikor már a szemem se tudom nyitva tartani, mert anynira ömlik rólam a víz, ordítsa a hajrában, hogy PAKOLJ RÁÁÁ, MÉG UTOLJÁRA PAKOLJ RÁÁÁ!, de nem mondom meg, hogy hívják, mert kurvára ti is oda akartok majd járni és így is alig lehet beférni hozzá.

Azt eredményezték végül a dolgok, hogy lebasztam magamról 15 kilót, véknyabb vagyok, mint az esküvőmön, vasárnaponként felkelés után az az első, hogy megnézem, melyik spinning órára érek oda, a legutóbbi leletem meg azt mondta, hogy minden teljesen fiszi-fasza, jeööje.

Ezen kívül kapott még elég nagy hangsúlyt, hogy mi van belül a sok brokkolin kívül (annyi brokkolit ettem, hogy ti az elképzelni nem tudjátok!), figyelgettem, hogy milyen minták jönnek létre körülöttem, ezeket hogyan hozom létre, hogy sokkal több minden függ tőlem, mint ahogy gondoltam és sokkal több minden meg nem. Megvilágosodtam, hogy nekem is lehet rossz kedvem, lehet olyan, hogy valami nekem nem tetszik, valamit nem akarok és lehet határokat kijelölni és ez gecire felszabadító.

Nagyon sokan jöttek velem az úton, a barátok úgy tartottak meg, hogy soha nem lehetek nekik elég hálás és kurva yo volt, ahogy együtt fejtjük meg a világot. De bármennyire kurva yo arcokkal vagyok körülvéve, én azért szakmai segítséget is kértem és pár hónapja járok megint terápiába, de ez most ilyen kanapén fekvős, kurva yo, hihetetlen, mik vannak, meg mennyi erőforrás meg segítség, amit igénybe lehet venni, ha az ember éppen nem toporog tehetetlenül egy helyben, mint egy darab fasz.

Mivel továbbra is megingathatatlanul hiszek benne, hogy az élet nem azért rúg belém, hogy bántson, hanem hogy menjek előrébb, igyekeztem minden helyzetben kimaxolni a szarból várat elvet, így tanultam meg például 3 labdával zsonglőrködni. Az volt, hogy jelentkeztem önkéntesnek a vállalati családi napra, mentem ki éppen a helyszínre és pont azon gondolkoztam, hogy miért nem akkor ütött agyon valaki, amikor én kitaláltam ezt a hülyeséget, hogy jelentkezek, nekem ehhez semmi kedvem, mikor felbukkant a villamoson egy ellenőr. Ezen a villamoson szinte sosincs ellenőr, meg hát olyan sincs soha, hogy nincsen nálam a bérletem, nyilván ezért találkozott ez a két esemény. Mikor nyúltam volna érte a helyére, akkor ugrott be, hogy előző este nem tettem vissza a tornazsákból és akkor meg lettem baszva. Teljesen idegállapotban voltam, mikor kiértem a családi napra, de láttam, hogy vannak bohócok, akik zsonglőrködni tanítják a népet és na mondom hát akkor valamit profitáljunk már a dolgoból, ezért megközelítettem a bohócokat, akik készségesen segítettek és elárulták, hogy pár nap múlva indul zsonglőr tanfolyam én meg köszöntem a tippet és mentem is zsonglőróra. A zsonglőróra kurva yo, mert teljesen másféle koncentrációt igényel, mint bármi, amit én csinálok, idejét nem tudom, mikor Kellett arra figyelni, hogy a hátam mögül bele tudjam ejteni a labdát a kezembe. Az első órán megtanultam 3-al dobálni és kibaszott izomlázam lett, másfél óra alatt nagyon sokszor elgurul a labda és legalább ennyiszer utána kell menni felvenni. Sajnos csak 3 alkalomra tudtam elmenni, mert rájöttem, hogy ezt idővel nem fogom bírni, de szoktam néha dobálni itthon és majd ha nyugdíjas leszek, megtanulok néggyel.

Férjem még mindig nincs, sőt, idén én egyetlen randevún sem vettem részt. Emiatt vagy kétszer nagyon sajnáltam magam, de hogy igazából kurvára nem is ez volt fókuszban, meg az élet úgyis mindig jobban tudja. A múltkor azért már ismerkedtem egy darab emberrel, akin nyaklánc volt és Ákos koncertes pohár, de én gondoltam, hogy nem leszek előítéletes, attól még lehet jó arc egy férfi, hogy van rajta ékszer meg szereti Ákost, még akkor is, ha én mindkét tábort tiszta szívemből ugyanúgy megvetem, mint így szilveszter előtt a kibaszott jaj ne bántsd a kutyákat jellegű idegesítő hülyéket meg a petárdázó faszkalapokat (soha az életben nem fogom felfogni, hogy milyen szórakoztató értéke van annak, hogy valamit eldobsz, ami várhatóan pukkan és aztán tényleg pukkan). A nyakláncos Ákos rajongóval végül mindössze 2 üzenet váltottunk, úgyhogy továbbra sem kell szervezni a jegyesfotózást.

Ha randevún nem is, zenei rendezvényen annál többet vettem részt és a kedvencem a Chromatics volt, ahol felfedeztem Johnny Jewelt és ahol a csaj ezt így tolta el élőbe’ és varázslatos volt. Adminisztrácós szempontból a legemlékezetesebb mindenképpen a párizsi Take That koncert volt, ahova nem kaptam meg a jegyemet postán és hiába írogattam nekik bőszen, hogy akkor ilyenkor wtf, akkor válaszoltak csak, mikor indultam már ki a reptérre, hogy bármelyik pick-up ponton fel tudom majd venni. A reptérre kár volt annyira sietni, majdnem egy napos késéssel indultunk el és a koncert előtt 2 órával én még ott álltam Párizs külvárosában valami Auchanban, hogy bonzsúr, jöttem a jegyekért, mire mondta a néni, hogy bonzsúr, kéne hozzá a bankkártya utolsó 4 számjegye. Nem akartam belemenni, hogy azt a bankkártyát is hogy kellett letiltatnom, mikor több 600 ezer forintot akartak róla lelopni, ezért azt hazudtam, hogy azt a kártyát elhagytam és hogy akkor így mi van és néztünk egymásra a nénivel. Kérdezte, mikor lesz az esemény, hát mondom ce soir bazdmeg és akkor jött valaki, aki mondta, hogy hívni kell egy varázsszámot és miután a néni órákig csörgette, valaki felvette és megoldódott a netbankos tranzakciószám segítségével, mindezt persze végig franciául ah ha ha.

Meg olvastam is sokat, a Mesterségem a halál volt az első könyv, ami annyira felkavart, hogy aludni is alig tudtam, az Utas és holdvilág meg így atyaúristen, imádtam és életemben először tetoválást is akartam csináltatni. Mert az egy dolog, hogy az egész könyv végig kibaszott yo, de az utolsó mondattal még egy akkora gólt rúgott be nálam, hogy abba leszakadt a kapufa, abban a mondatban ott volt az egész 99-es BL döntő, minden, amit 20 éve vallok. A tetoválást a bal csuklómra szerettem volna, az utolsó mondatot odaírni, de mondták, hogy az csak nagyban mutat és akkor jött az ötlet, hogy lehetne egy űrhajós meg a Hold, de ez egyelőre be van téve a spájzba.

Sorozat is néztem, bár lényegesen kevesebbet, de ezeket szerettem nagyon: This is Us, Mad Men, When They See Us, The Affair, Euphoria, Unbelievable.

Visszanézve mindenre, azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon nehéz, de kibaszottul eredményes év volt.

Ez a poszt meg kurvára nem lett rövid, de majd így beosztjátok vagy csináltok, amit akartok.

Megindulok, mert lassan kell majd menni újévi mulatságba, csak előtte elmondom, hogy minden horoszkóp azt írja, hogy nekem kibaszott yo évem lesz, Izing Klára szerint egyenesen a vágyak teljesülésének az éve lesz 2020, úgyhogy én erre iszok ma és rátok, kívánva nagyon sok csodát és bármi lófaszt, amit csak szeretnétek!:)

Millió ölelés<3

(ja és fingom sincs, miért nem írok ide gyakran, ha esetleg lett volna ez kérdés)

 

A tévében ilyenkor szoktak beállni az ablak alá magasba tartott kétkazettás magnóval, reptereken meg kifutópályákon szaladgálni, miközben mindenki bőg és szól az I Will Always Love You vagy a Ken Lee, meg mindig van az embereknek ilyen helye, hogy “ah, tudtam, hogy itt talállak” és akkor ülnek valami kurva sziklán vagy stadionban vagy szökőkútnál és bámulnak a nagy semmibe bánatosan.

Nyilván a helyzet az, hogy nagyon nem vagyunk a tévében, vagy ha mégis, akkor egy másik műsorban és akkor át is kapcsolnék az Elektor Kalandorra, mert egy számítástechnikai feladványom lenne: úgy jön az internet az asztali gépembe, hogy a modemből veszi a wifit egy router és ebbe a routerbe megy bele a kábel, ami meg megy bele a gépbe. Én találtam ki, hogy ez így működhet és nagyon büszke voltam magamra, meg működött is, mígnem azt mondta nekem vasárnap hajnalban az asztali gép, hogy apád faszát, “nincs internet”. Rettenetesen kétségbe voltam esve, írtam CS-nek fotókkal dokumentálva, hogy mi a tényállás, de csak alap áramtalanításig meg kábel kihúzogatásig jutottunk, ami nem jött ez be, úgyhogy mondtam neki végül, hogy hagyjuk akkor a faszba, majd a következő informatikus megcsinálja és kifeszítettem a rózsaszín lan kábelemet a modem és a gép között, amitől internet ugyan lett megint a gépben, de kígyóként kígyózik itt a szoba közepén és azért életvitelszerűen csak nem annyira ideális megoldás ez. A router TP-LINK, fehér és 2 fekete csápja van, a gépem meg fekete, ezekből már biztos ki lehet indulni és akinek van ötlete, hogy lehet megragasztani, az használja legyen olyan kedves a kommentboxot szakszerűen, bár tőlem az égre is fel lehet írni, csak akkor kitörik a nyakam, míg elolvasom, meg a Red Bull Air Race jövője is legalább olyan bizonytalan, mint hogy én kinek fogom akkor most megszülni azt a négyet, úgyhogy inkább nem mondtam semmit, az a lényeg, hogy bármilyen apró segítséget bármilyen formában nagy örömmel fogadok.

 
9 hozzászólás

Szerző: be február 12, 2019 hüvelyk Elektor Kalandor, okosabb, mint egy ötödikes

 

Ezért tart itt ez az ország című rovatunk jön, amit már nyáron meg akartam írni, de úgyis aktuális most is:

Egyszer már említettem tinektek, kedves blogolvasó gyerekek, hogy valahogy felkerültem egy általános iskolai osztály szülői levelezőlistájába. Lelkesen szoktam olvasni, hogy hol lesz a mozi, milyen ajándék lesz Anita néninek, kinek mennyi pénzt kell vinni az osztálybuli miatt, meg hogy mik voltak szülői értekezleten. Nyáron küldték mélben azt is, hogy mit kell venni az új tanévre és az egyik tanár írta, hogy kell ROTLIG ceruza.

Na most már tényleg takarodok, ehhez úgysem lehet semmit hozzáfűzni. Álmodjatok hintát, homokozót!

 
6 hozzászólás

Szerző: be szeptember 28, 2016 hüvelyk okosabb, mint egy ötödikes

 

Hogyan csinálj a lakásból krimihelyszínt 4 pofonegyszerű lépésben:

1. Döntsd el, hogy joghurt fogsz enni, amibe turmixolsz banánt meg fagyasztott gyümölcsöket.

2. Válassz egy nem túl nagy tálkát és legyél mohó, pakold tele a tálkát és a málnát tedd a tetejére.

3. Menj rá az egészre botmixerrel és lepődj meg, hogy a sok kicsi málna széjjel repül a konyhába mindenfelé.

4. Kezdd el feltörölni és kedved szerintd alakítsd, hogy a feltörölt málna által hagyott csíkok milyen bűntényt formázzanak: elkenés mértékétől függően akár egy 6 tagú akoholcsempész banda kivégzését is a padlóra meg a bútorokra lehet mázolni.

A nyomok eltüntetése után egyébként célszerű még zappelyhet önteni a joghurtba és utána úgy nézni Jóbarátokat.

Enjoy!

 
Hozzászólás

Szerző: be április 18, 2016 hüvelyk Magdi anyus, okosabb, mint egy ötödikes

 

2016 nem viccel.

Akár jó, akár rossz, akármilyen meghökkentő dologról van szó, az idén megtörténik minden szarakodás nélkül, de arra, ami a múlt héten történt, még így sem számítottam volna soha: elrontottam a cafeteria nyilatkozatomat. Én, én!, aki közel ezer ilyet segített már kitölteni, akinek a cafeteria élete egyik legnagyobb szerelme és most tessék. Hát mi lesz, komolyan, holnap Mark Zuckerberg nem fog tudni belépni a Facebook fiókjába, ha így haladunk.

Idén annyi történt még, hogy pohártolvaj lettem, még nincs vége a januárnak, de én már kettőt loptam.

Na yo, igazából egyiket sem loptam, mert az egyik a kezemben maradt, és csak akkor vettem észre, mikor már kijöttünk a szórakozóhelyről és léptünk párat és hogy hát amúgy nekem nincs borospoharam, de ezentúl majd lesz alapon elvittem magammal, a másik meg úgy volt, hogy a Saul fia előtt vettünk vizet és mondta a pultos fiú, hogy ki se meri mondani, hogy mennyi lesz, néccáz. Mondtam, hogy hű, mintha a Balaton Soundon lennénk, és a fiú mondta, hogy igen, de hogy ha gondoljuk, tud adni elvitelre poharat és én nem szégyenlősködtem elfogadni. Ebből a fajtából lassan kijön egy készlet, aminek az első darabját 2013-ban a Bakelitből hoztam és csak a Hatvan utcán vettem észre, hogy viszem magammal.

ikeapohar

A poharakkal mindig is különleges volt a kapcsolatom, ovis koromban azt mondtam rájuk, hogy Monsieur Pohár és mai napig nem tudjuk, miért tiszteltem meg őket ennyire, de nekem az a gyanúm, hogy biztos láttam valami Agatha Christie filmet és hogy a Poirot-ból lett ez.

Ennek ellenére majd fogadjatok szeretettel, ha megyek hozzátok vendégségbe, vagy aki bizalmatlanabb, az majd adjon a kezembe műanyag poharat.

 
3 hozzászólás

Szerző: be január 25, 2016 hüvelyk Juszt Laci, okosabb, mint egy ötödikes

 

Vugyi-vugyi, plöm-plöm!

 
2 hozzászólás

Szerző: be május 8, 2015 hüvelyk okosabb, mint egy ötödikes

 

Ja meg Egerben Jucuséknál találtam ilyen régi általános iskolai olvasókönyvet és voltak benne találós kérdések és Jucus mondta, hogy kérdezzek, én meg feltettem neki az egyik nagyon furfangosat, miszerint “Melyik ló vág?” (Olló) és a legnagyobb magabiztossággal rávágta, hogy “Kasza!”. Volt olyan is, hogy melyik nő óra, de semmi Nóra meg Dóra, az ő megfejtése az volt, hogy “Karóra!”, úgyhogy azót néha így hívjuk.

 
Hozzászólás

Szerző: be december 30, 2014 hüvelyk okosabb, mint egy ötödikes