RSS

Vágási Feri és Góliát kategória bejegyzései

Tom Cruise és József Attila édesanyjának elveszett gyermeke vagyok: megcsináltam a lehetetlent, kimostam MINDENT.

Emellett megszereltem a becsukhatatlan ablakot, amit csak bukóra lehet kinyitni és le van ragasztva az üvege felhős matricával, hogy véletlenül se lehessen látni, mi okozza a fennakadást. Elképzelni nem tudtam, hogy mi a tököm miatt nem működik a dolog, már fel akartam hívni a főbérlőt, hogy mi a titok nyitja, mikor eszembe jutott, hogy beköltözésnél leesett zuhanyfüggöny fogadott és még csodálkoztam is, hogy a karnis szélét valószínűleg a szentlélek tartotta meg, mert semmit nem láttam a padlón, ami erre alkalmas lett volna és hogy ó, biztos ez esett be az ablak mögé! Innentől már csak fel kellett állni a kád szélére és egy hosszú nyelű szedőkanállal kikaparni a mijazistent és kész. Ilyenkor persze nincs sehol egy yo kis ablak-zsiráf! Amit amúgy én rohadtul nem értettem alsóban, hogy most tényleg bele kell írni ilyeneket, hogy mi az a Mikulás, ki az a hülye, aki nem tudja.

Meg érkezett e-mail a jövőheti vitorlázásról, péntek délutánra kell készen állnom az indulásra és mindenkinek kötelező legalább 1 fehér talpú cipő, úgyhogy gyorsan végigcsekkoltam minden cipőm talpát, és megnyugodtam, hogy az Adidasok alja teljesen megfelel a követelményeknek, elvégre a piszkosfehér is fehér. Az egész egyébként úgy jött, hogy álltam teljesen ártatlanul a trolimegállóban, mikor Julcsi hívott, hogy nem-e akarok menni vitorlázni, én meg azonnal rávágtam, hogy de. Azt se tudom, kikkel megyünk, de hát a legrosszabb, ami történhet az az, hogy telehányom a fedélzet, de majd eszek Balaton szelet és akkor abból nem lehet baj.

 
Hozzászólás

Szerző: be szeptember 13, 2015 hüvelyk molló, Vágási Feri és Góliát, Water World

 

Ma cool helyett azt írta nekem valaki, hogy coolio, tegnap meg elment mellettünk egy kiccsákó rollerrel, hogy ő most olyat játszik, hogy ő “buszsofőr, aki éppen agybajt kap”. De ahol ennyi az aluljáró, nem is csoda, hogy megmakkkan az ember, nagyon sok a mászás lépcsőn ferről le meg lerről fel, főleg nekem, akinek ritkán sikerül elsőre belőni a föld alatt, hogy melyik lépcső visz át az útnak arra az oldalára, amit én a felszínen kinéztem.

A sok sport ellenére még közel sem olyan kerek a seggem, mint a fejem, viszont harmadikra lift nélkül költözés után csak a karomban van izomlázam. Mutatóba eitt a kert:

mókus

Amint az ábrán is yol látszik, a legalapvetőbb háztartási kellékeket már beszereztem és szakszerűen elhelyeztem (minden lakásba kell egy maukus), ehhez hozzájön, hogy az 1 főre eső számítógépek száma egy, a tévéké, a DVD lejátszóké és a ruhaszárítóké pedig kettő, úgyhogy ha lenne tányérom is, akkor már én lennék maga Coolio.

 
4 hozzászólás

Szerző: be szeptember 8, 2014 hüvelyk Budapest Parádé, Vágási Feri és Góliát

 

Ma majdnem meghasadt a szívem, annyira hiányzott a régi dolgozó, amikor megtudtam, hogy az új dolgozóban a karácsonyi buli mindig öltönyös-szép ruhás és akkor eszembe jutott az ügyvezetőnk, aki ezeken a rendezvényeken ugyanúgy kapucnis pulcsiban és/vagy hózentrógerban jelent meg, mint bármelyik hétköznap.

A munkahely váltásnál nagy aggodalmam volt, hogy az újat fogom-e tudni annyira szeretni, mint a régit, de Tiffany felhívta rá a figyelmemet, hogy az ember jobb esetben nem a munkahelyébe szerelmes. És igaza is van, ennek ellenére igen gyakran éreztem, hogy legszívesebben lefeküdnék a kék szőnyegre széttárt karokkal, hogy úgy öleljem át a céget.

Sajnos néha úgy éreztem, hogy nem szeret ő annyira engemet, mint én őtet, és mivel ez eléggé egybeesett azzal, hogy egy valaki más is hasonlóképpen nem annyira, mint amennyire, ideálisnak tűnt, hogy a fővárosba meneküljek megoldásként/lezárásként.

Na de átmeneti lakótársam ippeg Rubint Rékára tolja és a visszaszámláló óra szerint már csak 13 perc 47 másodperc van hátra a videó végéig, azaz még addig van nálam a laptop, úgyhogy most csak megosztom, hogy a jelenlegi közös háztartásunk youtube diszkójának slágerlistáját ez a szám vezeti, mert kurva yo és mert kurva yo. Enjoy!

 
2 hozzászólás

Szerző: be augusztus 26, 2014 hüvelyk Love Actually, Vágási Feri és Góliát

 

Csak 58 percre kaptam meg a laptopot és ma még nem láttam semmit az internetből, ezért csak gyorsan idehányom a lényeget.

Múlt szombaton érkeztem 2 bőrönddel, mint amikor a filmekben a falusi mókusok így gitárral a hátukon megérkeznek a nagyvárosba szerencsét próbálni. Jöttek a kérdések, hogy milyen az új dolgozó, én az első napokban viszont szinte csak azzal voltam inkább elfoglalva, hogy atyaég, én mostantól ebben a városban élek, nem csak pár napra jöttem, hogy aztán kisebb késéssel hazarobogjon velem valami Kócsag InterCity a cívisvárosba.

A dolgozóban a munkakörnyezet csillagos ötös, nagyon yo helyre van letéve és mindenki nagyon kedvesen fogadott. Egyelőre még megállás nélkül hasonlítgatom az előzőhöz, vannak dolgok, amik jobban, vannak, amik rosszabbak, szakmailag meg minden van itt is, csak teljesen máshogy hívják.

Most még nagyon leszív a város és nem vetettem bele magam a programokba, ma először mentem házon és dolgozón kívülre, Jucussal megnéztük a Tolouse-Lautrec kiálltást, eléggé beadta.

Lakótársammal, Jucus kistestvérével szépen élünk a megosztott laptop ellenére is, külön extra, hogy jobb zenét kever, mintha magamnak csinálnám és nagyon finom és egészséges tápot ad.

És that’s all for the news today, még majd jelentkezem, várjátok szeretettel!

 
Hozzászólás

Szerző: be augusztus 17, 2014 hüvelyk Melanie Griffith, Vágási Feri és Góliát

 

Pénteken volt az utolsó búcsúbulim Debrecenben, ez volt a kedvenc visszautasító levelem:

Szia Évi!
Nagyon kedves vagy, hogy gondoltál rám. Szívesen mennék is, hogy elbúcsúzzak tőled, de sajnos arra a napra már egy Tisza parti csapatépítős program van beütemezve, ezért őszinte sajnálatomra nem tudok megjelenni a rendezvényen. Így viszont nem fogom szétsírni a sminkemet, és spórolok az utókornak egy százas csomag zsepit is.
Ellenben a héten vmikor váratlanul be fogok toppanni a kis ólodban, hogy méltón elköszönjek. Majd igyekezz meglepettnek látszani.

Addig is pár jó tanács a budapesti léthez:
-Ott az emberek a Melegítőt Melegítőnek mondják, nem Bemelegítőnek, de főleg nem Bemcsinek.
-Ott az embereknél általában nincs se bicska, se szalonna, se hagyma. Tudom, számomra is rémisztő, de láttam hogy, így van.
-Ott az emberek a Dunától csak Nyugati irányban távolodtak el. Tehát ilyet hogy Szeged, Miskolc, meg Debrecen még csak a Fókuszban láttak. Így viszont azt hazudsz az itteni életről, amit nem szégyellsz.

Előre is köszönöm hogy segítettél a X%-os nyereségrészesedés elérésében, és máris hiányzol.
Üdv:
YZ

 
4 hozzászólás

Szerző: be augusztus 11, 2014 hüvelyk Paris Hilton, Vágási Feri és Góliát

 

Na hogy az van, hogy a jövőhéten ilyenkor már egy másik munkahelyen fogok dolgozni egy másik városban.

A végső elhatározás, hogy valamit csinálni kell, akkor jött, amikor egyik reggel megállíthatatlanul sírtam a buszmegállóban, mert annyira sajnáltam magam azért, hogy nekem nincsen kivel, miből és hova moziba menni Debrecenben. A miből és a hova kérdés a költözéssel javul, a kivel meg hát nem tudom, hátha Kásás Tomcsy nem tudott elfelejteni a Campus óta és engem vár, vagy csak lesz valaki, aki megsajnál és elvisz valami Dumbóra (egyébként aki látta a Kásással készült képet egészben, azoktól a legtöbb reakció a pólómra érkezett, ezért mutatom nektek is ezt a részlet – írástudatlanok kedvéért elárulom, hogy az enyém a fekete:

póló
).

És hogy akkor kicsit bővebben, a másik munkahely ugyanott székel, ahol a mostani és kb. ugyanazt a gyapot kell majd szednem, a másik város pedig Budapest, ahova szombaton indulok egyelőre még csak bőrönddel, mert az albérletbe majd csak szeptember elején lehet, addig Jucus kistestvére biztosít kvártélyt, a koszt majd én csinálom.

Szurkoljunk tehát együtt a magyar válogatottnak és nekem, hogy megy FEL a VIDÉKI.

 
6 hozzászólás

Szerző: be augusztus 4, 2014 hüvelyk Háer Henrik, Vágási Feri és Góliát, water polo

 

Tegnap volt egy éve, hogy elköltöztem.

Nagyon rossz nap volt, esett az eső, nagyon rossz hírek is jöttek és én utána 2 hónapig annyira aggódtam azon, hogy jajmilesz, hogy nem tudtam olvasni se. Anyagilag is aggasztott a dolog, engem mindig eltartottak vagy a szülők vagy egy gondoskodó informatikus, ásványvizet se mertem venni, hogy hát én ezt nem fogom tudni megengedni magamnak, de aztán a hajamon meglátszott, hogy csak csapvizet kap és akkor megnéztem, mik férnek bele az életembe (a prioritások, ugye). Ezelőtt fogalmam sem volt, hogy mi mennyi, téli fűtésszámlát is most láttam életemben először, mondjuk majdnem el is ájultam.

Rengeteget változott a hozzállásom rengeteg minedenhez és így a válás küszöbén (2,5 hét múlva lesz), sokan kérdezgetik, hogy ú, de hogy akkor most hogy vagyok. És most már yol, de ide eljutni valami gecinehéz volt és nem is tudtam volna, ha nem lettem volna körülvéve azokkal, akikkel.

Úgyhogy emelem mindenkire, aki itt volt végig a nezhéz időkben, a kezemben lévő körtés Sopronit, valamint egyúttal ajánlom kipróbálásra a sárgabarackos verziót is. Igazából szifonos vodkát indultunk venni, merhogy akciós, de gyanúsnak találtuk és akkor szereztünk ilyen hiánypótló termékeket.

És ha már az alkoholnál vagyunk, azt is elmondom, hogy hétfő este véletlenül bebaszcsiztam Dublinban. Olyan este 10-re érkeztünk meg a szállodába és hogy na még a bárban egy valamit toljunk le, de mikor az első kör után szóltunk, hogy fizetnénk, azt a csapos úgy értelmezte, hogy még egy kört és hát ha már így alakult, akkor gyorsan csak megittuk, amit kihoztak.

A napi bölcsesség tehát az, hogy ha az élet cidert ad a kezedbe, akkor idd meg teljesen nyugodtan. Nem lesz olcsó, de nem lesz tőle semmi bajod.

Písz n lav.

Bulmers

 
5 hozzászólás

Szerző: be március 30, 2014 hüvelyk Tintás Barnes, Vágási Feri és Góliát